Címlap
Belépés

warning: Parameter 2 to views_rss_views_feed_argument() expected to be a reference, value given in /var/www/clients/client111/web158/web/includes/module.inc on line 203.
Geolimesz - 2009 - Szeminárium témák
Submitted by kobold on kedd, november 24, 2009 - 16:04 | |

Eddig az alábbi szeminárium téma javaslatok érkeztek be (a beérkezések sorrendjében fokozatosan bővítjük a listát). A témák idő beosztását majd a jelentkezések lezárulása után állítjuk összes és a javaslatot tevő személyt (előadót) arról értesítjük.

 Kovács Szilamér:

1. Románia kőolajtörvénye és a kapcsolódó kormányrendeletek - dióhéjban

Az egyetem padjai közt megszerezhető ismeretek csak szerencsés esetekben vannak köszönő viszonyban az iparban nap mint nap használandó tudnivalókkal.  Ez egyrészt annak tulajdonítható, hogy napjainkban a  cégek, főleg a kisebbek, szinergiára törekszenek. Azaz, kis létszámú, magasan képzett és igen jól együttműködő, naprakész információkkal rendelkező szakemberek azonos informáltsági szint mellett vesznek részt a cégfejlesztésben. Egy szinergisztikus modellt követő cégnél, tehát némiképp elvárt az alkalmazottaknak az illető ipari területen való jogi, közgazdasági tájékozottság is. Elsősorban ilyen megfontolásokból böngésszük együtt Románia kőolajtörvényét és a kapcsolódó kormányrendeleteket.
A székelyföldi autonómiavita kapcsán áttekintjük a világ főbb bányajogi törvényeit is.

2. A földradar (GPR - Ground Penetrating Radar) és alkalmazási területei

Rendelkezésre álló "minimális" tőke mellett, bármiféle piacon csúcstechnológiákkal a legegyszerűbb lábat vetni. Ezért tartom többek közt a Geolimesz feladatának  az ilyen technológiákra rávilágítani.
A földradar használata Erdélyben még idegennek tűnik, de szaklapokban már évek óta olvashatunk róla. Alkalmazási területei közt találjuk a felszínalatti vizek szennyezettségének kutatását, a geotechnikát, szedimentológiát, glaciológiát, régészeti feltárásokat.
Harry M. Jol: Ground Penetrating Radar: theory and applications kézikönyve maximális felkészülést biztosít a fizika alapfogalmaival rendelkezőknek.

 

Weiszburg Tamás:
3. Az ásványtani szemlélet fontossága szulfidos meddőhányok környezeti kockázatának becslésében
A Kárpát-Pannon régióban sok ezer szulfidos meddőhányó ismert. Ezek a környezetre mind savasítási, mind nehézfém szennyezési kockázatot jelenthetnek. A kockázat becslését hagyományosan kémiai szemlélettel végzik. Ez nem veszi figyelembe, hogy a meddőhányókban az elsődleges ásványok (szulfidok, szilikátok stb.) évtizedeken keresztül folyó bomlásával párhuzamosan új, különböző oldhatóságú szilárd vegyületek képződése is történik (környezeti ásványképződés), ami a tényleges kockázatot lényegesen csökkentheti vagy növelheti.

Szilveszter Csaba:
4. Föld- és Természettudományok a szélesvásznon
A filmvilág nézetei a kezdetektől (1902), napjainkig – a természettudományokat illetően. Tárgyalt témák (fikció és valóság): Paleontológia, Evolució, Vulkánok, Láva, Földrengések, Földmag, Meteoritok, Bányák, Barlangok, Közetek, Hegyek, Űrutazás, Földönkívüliek, Gyémántok, Arany, Csillagok stb. Tárgyalt művek: Le Voyage dans la lune,  2001: Space Odyssey, The Core, Armagedon, Journey To The Center Of The Earth, The Man From Earth, Jurrassic Park, Pitch Black, The Day After Tomorrow, The Thing, The Day The Earth Stood Still, Matrix, Planet Of Apes, Star Wars stb.

Breitner Dániel:
5. Az uránbányászat környezeti sugárterhelése, avagy miért problémás az uránbányászat
Az általános ércbányászati környezeti terhelés mellett az uránbányászat során szembe kell nézni az urán és bomlástermékei okozta sugárzás veszélyeivel is. Ennek következtében az uránbányászat és az ércfeldolgozás jelentős odafigyelést és precizitást igényel. Azonban az előírások és jogszabályok betartásával a bányászati tevékenységből eredő többletdózist minimalizálni lehet az ALARA (As Low As Reasonably Achievable) -elv szerint.

Márton Ernő:
6. A hargitafürdői kaolinbányászat okozta környezeti hatások
Románia egyik legfontosabb környezetvédelmi problémája a korábbi bányászati tevékenységek által hátrahagyott veszélyforássok és azok kezelése: a meddőhányók és zagytározók tárolása, a bányák szakszerű bezárása és a bányaműveléssel sújtott környezet rekultíválása. A rendezvény helyszíneként szolgáló Hargitafürdő egy ilyen példa, ahol az évek óta megszűnt kaolin kitermelésből hátra maradt bányászati objektumok és szennyezések jelentős veszélyforrást jelentenek, így a szulfid-tartalmú meddők oxidálása által savasodó felszíni vizeket eredményez, felgyorsult az eroziós hatás, a felszíni vizeknek magas a szuszpenzió tartalma, a levegő portartalma növekedhet és az agyagos zagyárak veszélye is fennáll. A GEOLIMESZ szeminárium alatt ezek bemutatására, illetve a lehetséges megoldások felvázolására kerülne sor, hiszen Hargitafürdő és környéke jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik, melynek megfelelő kihasználása a helyiek gazdasági helyzetét javítani tudná.


Márton István:
7. Az újonnan megjelent ASTER Globális Digitális Terepmodell adatokról és néhány 3DEM-es alkalmazási lehetőségről
[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Geolimesz 2007 - Szemináriumi témák
Submitted by kobold on hétfő, október 22, 2007 - 14:48 | | |

A javasolt szemináriumi témák listája :

  • Kovács Szilamér: "Hogyan tovább erdélyi szénhidrogén kutatás?"

Erdély jelentősebb földgázmezei különösebb technológiai bravúrok nélkül körvonalazódtak. A hatvanas-nyolcvanas évekbeli eredmények tehát, majdnem kizárólag a sikeres felszíni rétegdőlés-térképezésnek és a mélyfúrások igen nagy számának (> 4000) köszönhetőek. Ezek elsősorban a neogén szénhidrogén rendszert célozták. A bádeni Só alatti rétegeket ~90 darab mélyfúrás tárta fel, kevés sikerrel. Optimizmusra ad okot, hogy egy tucatnál kevesebb azon próbálkozások száma, amelyeket modern szeizmikus szelvényezéssel készítettek elő. Az előadás a nagyvilágban sikeresen alkalmazott szénhidrogénkutatási technológiák itthoni bevethetõségével számol, valamint az ipar számára elfelejtett szénhidrogénrendszerek potenciáljával foglalkozik.

  • Márton István: "Baktériumok az aranyérc-telepek képződésének és feldolgozásának szolgálatában"

A szemináriumi bemutató letöltése (pdf, 1.61 MB).

Bár régóta közismert a mikroorganizmusok azon tulajdonsága, hogy fémekkel kémiai kölcsönhatásba állhatnak, mégis az aranyérc kutatásban még mindig egzotikus lehetőségként vetődik fel a baktériumok szerepe fontos érctelepek kialakulásában. A szeminárium a baktériumoknak az arany kicsapódásában betöltött közvetett (indukáló) és közvetlen (kontrolláló) szerepét kívánja szemlézni, illetve az arany kinyerésben (kohászatban) alkalmazható lehetőségeit vizsgálja.

  • Pál Zoltán: "Mit nevezhetünk borvíz-forrásnak? Mintapéldák a Büdös hegy környékén"

A felvetett téma fontossága az Ásványvíz-Kataszter készítése kapcsán vált időszerűvé, ugyanis sok olyan úgynevezett forrással találkozott a felmérő csapat, amelyeknek elfolyásuk nem volt, felszíni üreget töltöttek ki, és mégsem esővizekről, hanem erősen ásványosodott vizekről lenne szó. A téma nyitott, a forrásdefinícióktól az ásványvízdefinícióig barmi belefér.

  • Szakács Sándor: "Vulkánok, művészet, történelem"

Tudományág-tudományág, illetve tudomány-művészet mezsgyéjén mozog a választott téma. Befolyásolták-e a vulkánok és a vulkánkitörések a történelmi eseményeket és a művészeteket? Hát az emberiség egész fejlődéstörténetét? És, ha igen, mikor és hogyan? Ezekre a kérdésekre próbál válaszolni az előadás.

A szemináriumi bemutató letöltése (pdf, 3.5 MB).

  • Kovács Alpár: "A "primitív"aranybányászat aktuális alkalmazása Guineában"

A szeminárium a Guineai aranyérctelepek kialakulásáról, felfedezéséről és bányászatáról probál egy átfogó képet nyújtani. Megismerkedhetünk a helybeliek által évszazadok óta használt kutatási, fejtési és feldolgozási technikákkal valamint a társadalomra gyakorolt hatásával.

  • Benő Éva: "A természetben előforduló mérgező anyagok kockázatáról"

A szemináriumi bemutató letöltése (pdf, 1 MB).

Napjainkban egyre fokozottabb figyelmet szentelünk a környezetünk tisztaságának a megóvására. A szennyeződést okozó komponensek nagyon széleskörűek és legtöbb esetben antrópogén eredetűek. Az egyes szennyező anyagok egészségre való káros hatásainak vizsgálata a toxikológia tárgya. A teljesség igénye nélkül szeretnék rávilágítani a toxinok (mérgezőanyagok) által okozott kockázatokra.

  • Breitner Dániel: "Radon probléma földtani vonatkozása, és a lehetséges mentesítési eszközök"

A szemináriumi bemutató letöltése (pdf, 3.75 MB).

A lakó- és középületek belső tereiben, felszín alatt elhelyezkedő munkahelyeken (pl. raktár, garázs), barlangokban és fürdőkben felhalmozódó radongáz egy, a világ számos országában felismert, kutatott és kezelt tudományos, környezeti, egészségi és építéstechnológiai probléma. A természetes radonszintek épületről épületre változnak és elsősorban a geológiai környezettől függenek. A tüdőrákos megbetegedések kockázata 100 Bq/m3-enként 16%-kal nő. Dohányosok esetében 700 Bq/m3-es átlagos radon koncentráció esetén 10%-ról 20%-ra emelkedik. Ez adja a radon egészségügyi és így környezetvédelmi fontosságát. A kockázatosan nagy radonszint elsősorban építéstechnológiai eszközökkel orvosolható vagy előzhető meg.

  • Fekete Zsombor: "A hisztogramok"

A szemináriumi bemutató letöltése (pdf, 61 KB).

A példák letöltése (zip, 17 KB).

A szeminárium arról szolna, hogy milyen veszélyei vannak annak ha önkényesen es találomra választjuk meg a hisztogramkészítésnél a vizsgált intervallum felosztását. Mennyiben befolyásolja ez az értelmezést. Ezt példákon szeretném bemutatni. Ezután szó lesz arról, hogy hogyan lehet ezeket a problémákat kikerülni.


[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Geolimesz
Submitted by kobold on péntek, október 19, 2007 - 01:08 | |

Geolimesz

– GEKKO-s sínapok és esti (geo)szemináriumok –

Miért „limesz”?
  • a kezdeményezés az erdélyi végeken található sítelepeket kívánja bejárni, igyekezvén résztvenni a kevésbé ismert üdülőtelepek és téli sportolási lehetőségek népszerűsítésében is;
  • olyan témák megbeszéléséhez kíván szemináriumi lehetőséget nyújtani, amelyek a geológia határmezsgyéin fogalmazódnak meg: (1) más tudományágakhoz (biológia, geográfiai, kémia, orvostudomány, közgazdaság, szociológia, stb.) is kapcsolódó témákat adnak elő; (2) a geológián belüli szakágak határproblémáit tárgyalják meg; vagy (3) egyszerűen olyan szemináriumi ötleteket mutatnak be, amelyekre a kolozsvári geológus egyetemi oktatás vagy a hagyományos konferenciák nem adnak lehetőséget;
  • az év határán (Karácsony és Szilveszter között) szerveződik, lehetőséget teremtve a következő évi tervek, (geo és GEKKO) események előkészítésére baráti-szabadságos hangulatban.
    limesy
Hogyan alakul a Geolimesz programja?

A Geolimesz minden évben december 26. és 29. között szerveződik majd egy, a szervezők által, kiválasztott üdülő/sítelepen, egy erre alkalmas turista vagy vendégházban. A rendezvény a következő program szerint zajlik:

  • 1. nap: délutáni érkezés a Geolimesz helyszínére, szállás elfoglalás és késő este (20 h) meghívott előadás az aktuális helyszín geológiájáról;
  • 2. és 3. nap: délelőtt és kora délután egyéni program (sízés, túrázás, hódeszkázás, szánkózás, stb.), délután 17-20 óra között szemináriumi előadások és beszélgetések, 20 órától közösen szervezett vacsora.
  • 4. nap: reggeli elutazás.
Kikhez szól a Geolimesz?

Bárki (geológus és nem geológus, diák és már szakmában tevékenykedő, erdélyi és Erdély határain túli) résztvevője lehet a rendezvénynek, amennyiben érdekli a meghírdetett szemináriumi tematika, akár előadóként vagy akár hallgatóként. A szervezők 30-35 fős létszámkeretben gondolkodnak.
A részvétel önköltséges, de a GEKKO-s diákok számára kedvezményes lehetőségeket kíván biztosítani.

Hogyan adj elő egy szemináriumi témát a Geolimesz-en?


1. Válassz egy témát, amely a geológia határproblémáit taglalja (részletes leírás lentebb)
2. Küldd el a címét és rövid (5 soros) kivonatát a jelentkezési lapon!
3. A szervezők visszajelzése után készíts egy rövid összefoglalót a témáról, amelyet a Geolimesz-en adhatsz elő és amelyre 10-30 perces lehetőséged lesz (a beérkező előadások függvényében, visszajelzéskor a szervezők ajánlanak előadásod számára egy időtartamot).
4. Segítsd a felvezető előadásod után kibontakozó kérdések-beszélgetések levezetését.

Megjegyzés: A szemináriumi témák nem a saját, aktuális, kutatási munkák bemutatásáról szólnak és nem szükséges nagyon alapos ismerete a feldolgozandó témának. Olyan geológiai (és más tudományokhoz is kapcsolódó) határproblémákat taglalnak, amelyek épp csak megfogantak, ha bizonytalanul is de együttműködést, támogatót és érdeklődőt keresnek, újszerűek, provokálóak vagy aktuális kutatási irányokat (helyzeteket) mutatnak be. A téma akár egy forradalmasító szakcikk feldolgozása is lehet vagy egy, a munkádból adódó, újszerű, kihívó, geológiához is kapcsólódó tapasztalat bemutatása.

A Geolimesz 2007-hez kapcsolódó információk az alábbiakban érhetőek el:


[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Földtan.lap.hu szemle