Címlap
Belépés

warning: Parameter 2 to views_rss_views_feed_argument() expected to be a reference, value given in /var/www/clients/client111/web158/web/includes/module.inc on line 203.
Gábos István (Alberta-Kanada): Olajhomok a közegézségben
Submitted by SilyeL on kedd, június 21, 2011 - 14:33 | | |



[ SilyeL blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Mecsek - Földtudományi Terepgyakorlat 2011. augusztus 3-9.
Submitted by SilyeL on kedd, június 21, 2011 - 14:19 | |

A Magyarhoni Földtani Társulat Ifjúsági Bizottsága és a Mecsek Háza Egyesület 2011. augusztus 3. és 9. között Földtani Terepgyakorlatot szervez a Mecsekbe.
A terepgyakorlatot kiemelkedõ hazai földtani szaktekintélyek vezetik. A program nyitott minden legalább 6 félévet teljesített földtudományi képzésben résztvevõ hallgató számára.

A terepgyakorlat részvételi díja 20 000 Ft/fõ, mely tartalmazza a szállás, a teljes ellátás, a terepgyakorlat során a busszal történõ közlekedés és a  nyomtatott kirándulásvezetõ költségét. Nem tartalmazza a választható barlanglátogatási programot, melynek költsége 2000 Ft/fõ (ez utóbbi magába foglalja az overál, a sisak és a fejlámpa bérleti díját, valamint a
barlanglátogatás díját).

A részletes program és egyéb információk a www.foldtan.hu honlapon olvashatók.
Jelentkezni a Magyarhoni Földtani Társulat honlapja (ww.smartportal.hu/foldtan) on-line regisztrációs felületén július 15-ig
lehet.


Szervezők: Erõss Anita, Kovács-Lukoczki Georgina, Tóth Judit


[ SilyeL blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Bányászati veszélyforrások Erdélyben
Submitted by kobold on szerda, november 3, 2010 - 16:47 | | |

Elküldtünk a sajtónak is egy tényfeltáró írásunkat a hargitafűrdői bányászati veszélyforrások kapcsán. Fontos lenne, hogy a társadalom megnövekedett figyelmét az ajkai környzetei katasztrófa után se hagyjuk lankadni és a hazai, örökölt és rendezetlen zagytározók/meddőhányók kapcsán felmerülő problémák minél hamarabb orvoslást nyerjenek. Valóban sok tennivaló van Erdélyben és ez valahol a szakmabeliek felelősége is erre a közvélemény és a döntéshozók figyelmét felhívni.

Egyúttal szeretném kezdeményezni egy térképi (GIS) alapú adatbázis összeállítását (remélhetőleg ezt technikailag is sikerül a GEKKO-portálon befogadni) az erdélyi bányászati veszélyforrások kapcsán. Ezt idővel a potenciális és kutatás/termelés alatt álló ércesedések adatbázisával is lehetne fejleszteni. A terepezéseink során rengeteg ilyen telepet megnézünk, csak azt kellene, hogy ezeket a megfigyeléseket és helyzetjelentéseket egy strukturált adatbázisba foglaljuk. Ki segítene ebben?

 A szóban forgó írás itt érhető el: A hargitai fenyveserdő aljában: bányászati veszélyforrások Hargitafürdőn.



Cianidos technológia, bayer technológia, a korrupció és szakszerűtlenség hazai technológiája…
Submitted by kobold on kedd, október 5, 2010 - 11:52 | | |

Miközben megrendülve olvasom a Kárpát-medencei alumínium-kohászat eddigi legnagyobb környezeti katasztrófájának híreit azon gondolkozom, hogy vajon mi lesz majd erre a (magyarországi, romániai, eruópai) döntéshozók és a jogalkotók lépése?

Ismét egy 100 éve jól működő technológia lesz hibásnak és társadalom ellenesnek kikiáltva?
Vajon még hány környezeti katasztrófának kell bekövetkeznie, hogy a döntéshozók, az aktívisták és a társadalom ráébredjen, hogy vidékünket nem a (bányászati, kohászati, stb) technológia ördöge sújtja, hanem a szakszerűtlenség, a korrupció és az olcsó populizmus rákfenéje...?

Mikor lesz ideje a zöld aktívistáknak arra, hogy a modern bányászati beruházások mellett a közelmúlt veszélyes környezeti hagyatékával is foglalkozzon (a hargitafürdői zagytározótól a szigethegységi bányavizekig)?

Sajnos remény kevés van. A Veszprém megyei timföldgyár vörösiszap-tárózójának átszakadása kapcsán is a hazai hírportálok már vezetnek a laikus, naív, agresszív és félelemkeltő aktívista szemlélettel, elég a ma reggeli hírösszefoglaló "RADIOAKTÍV FÜRDŐ" címét elolvasni...



Vándorgyűlés, Pécs
Submitted by Geo on szerda, augusztus 12, 2009 - 17:48 | | | |

Geofizikai, földtani, bányászati, fluidumbányászati, környezetvédelmi
vándorgyűlés és kiállítás
 
2009. szeptember 24-26.
Pécs, Palatinus szálló
 

[ Geo blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Geokémia és környezetgeokémia előadássorozat
Submitted by kobold on hétfő, november 19, 2007 - 16:20 | | |

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös szervezésében

Geokémia és környezetgeokémia előadássorozat

Litoszféra Fluidum Kutató Labor, ELTE – Budapest

Helyszín: Sapientia EMTE - Kolozsvár, Bocskai Ház, Mátyás király utca 4 sz.

Időpont: 2007. 11. 24, szombat, 1500-1900

Program:

1500-1530: Szabó Csaba (egyetemi docens):
A környezetgeokémia aktuális kérdései

1530-1550: Kármán Krisztina (negyedéves geológus hallgató):
A szelén története, kutatásának legújabb eredményei - orvosgeokémiai jellemzése

1550-1610: Rajnai Gábor (doktorandusz hallgató):
Egy vörösiszap tározó környezetgeokémiai vizsgálata az almásfüzítői VII. kazetta példáján

1610-1630: Hidas Károly (doktorandusz hallgató):
A Jeju-sziget (Dél-Korea) ultrabázisos xenolitjainak jelentősége a Japán-ív geodinamikai helyzetének megismerésében

1630-1650: szünet

1650-1710: Nagy Hedi (negyedéves környezettudomány szakos hallgató):
Radon kutatás a mecseki felhagyott uránbánya környékén

1710-1730: Kármán Krisztina (negyedéves geológus hallgató):
Egy város - Budapest - éltető ereje – a víz szerepe mindennapjainkban, a víz mindennapjai

1730-1750: Rajnai Gábor (doktorandusz hallgató):
A szén-dioxid befogás, szállítás és tározás - magyarországi perspektívák

1750-1810: Hidas Károly (doktorandusz hallgató):
A tihanyi maar vulkán köpeny xenolitjainak szövete, geokémiája és fluidumzárvány tartalma

1810-1900: Nyitott beszélgetés

2030: Nyitott beszélgetés folytatása informális könyezetben, javasolt helyszín: Café Bulgakov


[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Az azbeszt és az Európai Parlament valódi problémái
Submitted by kobold on kedd, október 30, 2007 - 01:26 | |

A mai lapok főcímekben hozzák az egyik közismert EP-képviselőnk felhívását a parlament strasbourgi épülettömbjeinek azbeszt tartalmáról és rendkivüli veszélyességéről.

Az egyetemi elsőévek ásványtan órái jutnak eszembe. Illetve, újra felbukkani vélem a manapság hódító, szakszerűtlen, politikusi környezet- és egészségvédelmet, amely inkább pánikkeltést és félrevezetést mint a környezetünk (és egészségünk) valódi védelmét szolgálják.
kobold

Mi is az „azbeszt”? Az „azbeszt” szó (görög azbestos = olthatalan) elsősorban ipari fogalom, azon szálas (rostos) megjelenésű, hosszirányban szinte a végtelenségig hasítható szilikátásványok – többnyire krizotil és amfibol – gyűjtőneve, amelyeket hajlékonyságuk, sav- és hőállóságuk, jó hang- és hőszigetelő tulajdonságaik, jó húzószilárdságuk, felületi megkötőképességük, stb. miatt valaha is ipari méretben hasznosítottak. Ezeket a szőhető-fonható éghetetlen ásványokat már az ókorban is előszeretettel használták (kanóc, asztalterítő, hamvasztási lepel), a modern ipar azbesztcementben (5-10% azbeszt), régi autófékpofákban, hullámpalában, cső- és falszigetelésként használja.
Az azbesztvédelmi irányelvekben a következő ásványokat minősítik azbesztnek (ásványtanilag nem feltétlenül helyes, hisz a tremolit oszlopos megjelenése is közismert):
azbeszt asvanyok
A fenti listát végigtekintve nagyon fontos kiemelni, hogy a krizotil szálai a többi (amfibol-fajta) változattól eltérően nemcsak hosszába hasad nagyon könnyen még vékonyabb szálakra, hanem a szálakra merőlegesen (a 001 kristálytani lapokkal párhuzamosan) is apró lemezekből tevődik össze (pl. a kaolin-csoport agyagásványaihoz hasonlóan).
Az amfibol azbesztek nagy koncentrációban, hosszú időn át BELÉLEGEZVE tüdőrákot és egyébb légúti rákos megbetegedéseket okoznak! Ez az apró (szemmel nem is látható 3-20 um-es) és ellenálló azbeszt szálak kis tűszerű beépüléséből adódik a légzőszervekbe. Azonban, épp a kristálytani tulajdonságai miatt (a szálra merőlegesen is könnyen törik), a krizotil-azbesztek rákkeltő hatása nem egyértelmű és nem is bizonyított tény, ma is tudományos-orvosi viták témáját képezi (pl. Kanada nem is tiltja annak forgalmazását). Ez azért is érdemes tudnunk, mert az építőiparban többségében (pl. AEÁ-ban 90%) krizotil-azbesztet használtak fel! Egy szakszerű hatástanulmány nem (csak) a beépített azbeszt mennyiségéről, hanem annak milyenségéről is információt kellene adjon. Úgyszintén, az erre alapozó pánikkeltések is figyelembe kellene ezt vegyék!
Egy másik fontos észrevétel, hogy az azbeszt a levegőbe és onnan a légzőszervünkbe való jutással tudja kifejteni káros hatását. Ez a fékpofák kopásának következtében és az épületek állagának romlása miatt jelenik meg. Amíg a falban van és áll, addig senkire sem veszélyes. Sok esetben épp a bontással (ésszerűtlen azbeszt-mentesítéssel) okoznak erős környezeti szennyezést és egészségkárosítást a közelben élőknek. Vajon sok esetben nem-e épp az azbeszt épületekben való hagyása, szakszerű „befalazása”, egy újabb védőréteggel való bevonása bizonyul ésszerűbbnek mint azok pánikszerű ledozerolása?

Mindezek mellett ha a strasbourgi parlament székházainak fenntartása erősen gazdaságtalan (illetve a sok utazgatásból adódóan, és a rossz kihasználtság miatt környezetszennyező is), akkor a képviselő úr az ottani székhely bezárásra vonatkozó ötletét támogatom. De ez nem ásványtani (és azbesztes) kérdés...

Az azbeszt leírása és a képek nagyrésze a dr. Weiszburg Tamás (ELTE, TTK) „Ásványok, kristályok, drágakövek – a szépségtől a félelemig” című kurzusából származik.


[ kobold blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Au + NaCN = megválaszolatlan kérdések
Submitted by kobold on hétfő, május 28, 2007 - 20:31 | | | | |

Egy, a levelesládámban landolt email alapján ajánlott olvasmányként kell értelmeznem a „Csak a kormánynak kell a cián?” című cikket (talán replika a korábbi felvetéseimre). Sajnos válaszként vagy vita-irományként nem foghatom fel, mert hiányzik a logikai kapcsolat-rendszer és az elemző szándék a cikkíró(k) részéről.

Szemlélői lehetünk, hogy napjainkban a romániai politikai viselkedést nem a következetes és ésszerű, hanem a népszerű intézkedések határozzák meg. Ebből a szempontból semmi furcsa nincs a cikkben jelzett politikai támogatásról. Talán, egyfajta személyes csalódást egyedül a szabadelvű politikusunk vehemens jelenléte jelenthet számomra. Természetesen a természet védelme politikai ideológia-független kell legyen, mégis a „környezet-tudatos” viselkedés nem mindig szokott az lenni. Mindezek mellett gratulálok a zöldeknek az erős lobby-helyzethez, remélem sikerül ezt valóban ésszerű és fontos problémák (a bányászat területéről is) megoldására is felhasználniuk.

Nocsak-nocsak (...) felkiálltások mellett nyugtázgatom a zöldek aktuális óhaját, miszerint „Románia esetében nem lehet irányadó az EU-s szabvány”. Eddig ennek ellentetjét vitathatatlan elvként szajkózták. Most már mit is akarunk? Azt hiszem erre elég következetes választ kaptak a kormányfői levélben is.

Egyetlen szakmailag értékelhető pontnak a hidrogén-cianidos felvetést tekinthetem, bár a gázkamrákkal való párhuzamosítás itt is nagyon erős csúsztatás (és alap nélküli vádaskodás is). A cikk háttér-írójának, a „környezetvédő szakértőnek” (sokszor kicseng a hangja és neve a cikkben), nagyon jól kell tudnia – modhatni tanulmányainak velejárója kellett volna legyen -, hogy az alapvető biológiai folyamatok során is mindennapi a hidrogén-cianid kelletkezése és elbomlása. Ebből a szempontból az én szervezetem is nagyon természet rombolóan viselkedik. Azt is nagyon jól tudhatja (ha már főállásban a technológia betiltásáért tevékenykedik), hogy a cianidos eljárás során ez a gáz spontán reakciókkal (hidrolizis, oxidálás, biogén tevékenység) rögtön átalakul, akár a növények által azonnal tápanyagként hasznosított nitrátokká vagy szerves molekulákká (igyekszek hamarosan ezen a felületen részletes összeállítást közölni ezekről a folyamatokról). Az említett baleseteknél nem a technológiával volt probléma, hanem alapvető intékedések be nem tartásával, a korrupt szervezéssel, amely az adott országokat és végrehajtóit jellemzi, és amelyet a szakma erősen elitél. Kissé cinikusan még hozzá teszem, hogy az élet eredetét kutató szakemberek a hidrogén-cianidot (HCN-t) az aminosavak elődjének tekinti és jelenlétét alapvetőnek az élet megjelenése szempontjából.

Újra és újra érezhetjük a köpködést (lásd a Cianid Kód értékelése kapcsán), a problémát racionálisan is szemlélő szakemberekkel szembe, miszerint ők a bányászat csatlósai, akik eladták lelküket a gonosznak. Bár egyre többször erős kételyeim vannak a zöldek függetlenségéről és érdekmentességéről, mégis itt csak most azt mondom: a naivitásukért is felelőséggel tartoznak.



Földtan.lap.hu szemle