A kolozsvári tudományegyetem 1872-ben történt (újboli) megnyitásakor létrehozták a Matematika és Természettudományi Karon az Ásványtani- és Földtani Tanszéket, amelynek keretében az intézet első professzora és alapítója, Koch Antal, 10 elméleti tantárgy és 4 típusú gyakorlat keretében oktatta a geológiai különböző ágát 24 éven keresztül. Koch munkáját az egyetem második geológus professzora, Szádeczky-Kardoss Gyula folytatta, egészen a Ferenc József Tudományegyetem kolozsvári működésének megszűnéséig (1919), valamint annak Szegedre való költözéséig (1921).
A Ferenc József Tudományegyetem 1940-ben újra megnyitotta kapuit Kolozsvárott, ezáltal ismét lehetővé vált a geológiai oktatás magyar nyelven. A 2. világháborút követően az 1945-ben alapított Bolyai Tudományegyetem nyújtott lehetőséget egészen 1959-ig a magyar tannyelvű geológia előadások hallgatására, ahol az oktatást Balogh Ernő és Török Zoltán irányította (lásd bővebben itt).
Romániában az egyetemi fokú magyar tannyelvű geológus képzés 1997-ben indult már sokadszorra újra. Ekkor a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) az egykori Bolyai Tudományegyetem hagyományait idéző Földrajz-Geológia szak kezdte meg működését és nyújtott 3 évig képzést a geológia terén is. A Földrajz-Geológia szakot 2000-ben a Biológia-Geológia szak váltotta fel (5 évfolyam végzett ezen), majd 2005-ben a bolognai folyamatnak köszönhetően a 3 éves geológiai alapképzésnek (Geológia szak) adta át a helyét a Biológia-Geológia szak. 2008-tól a geológusok magyar nyelven való képzése a BBTE-n egy Mérnökgeológia szak keretében folytatódott, amelyen 3 évfolyam szerzett diplomát. A 2011/2012 és 2012/2013 tanévben semmilyen formában nem indult magyar tannyelvű geológus képzés a BBTE-n.
A BBTE keretében 2013-ban életre hívott Geológia szak, 3 éves alapképzés formájában nyújt alapítása óta (megszakítás nélkül!) egyedüli lehetőséget arra, hogy Romániában (illetve a világon egyedülálló módon!) geológus egyetemi diplomát szerezhessenek az egyetemi hallgatók magyar tannyelvű képzés keretében.