Címlap
Belépés

warning: Parameter 2 to views_rss_views_feed_argument() expected to be a reference, value given in /var/www/clients/client111/web158/web/includes/module.inc on line 203.
Terepgyakorlat vezető & oktatási segédanyag (tavaszi terep - 2011 - Dél-Erdély)
Submitted by kobold on szombat, május 7, 2011 - 20:28 | | | | |

A 2011-es, dél-erdélyi Föld- és környezettudományi terepi-tavaszi egyetem vezetője ITT érhető el. Sikeres böngészést és terepezést!

Terepi vezeto boritoja

 


[ kobold blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Dél-erdélyi terepgyakorlat 2011. április 28 - május 3: részvételi tundivalók
Submitted by kobold on csütörtök, március 10, 2011 - 14:13 | | | |

Szállás: közösen, egyforma ellátás mellett, a Kisdisznódi Ifjúsági Szabadidő Központban lesz biztosítva (Centrul de Agrement pentru Tineret - CISNĂDIOARA)

Étkezés: egy reggelit és egy kiadós, kétfogásos, meleg estebédet naponta biztosítunk a szálláshelyen

Szállítás: Kolozsvártól-Kolozsvárig bérelt autóbuszokkal fog történi. Minden résztvevő az utazását maga biztosítja Kolozsvárig vagy Gyulafehérvárig (dél-erdélyi vagy a déli vonalon utazó magyarországi résztvevőkkel gyulafehérvári találkozási pont is megszervezhető).

Hoznivalók:

- szél és eső védő, kényelmes terepi öltözet (bakancs is szükséges mert hosszabb terepi gyaloglásokra is számítani kell)

- geológus felszerelés: kalapács, nagyító, jegyzetfüzet, mintazacskó, mágnestű, karcoló, iránytű, GPS (ha van)

- Kisdisznód egy kisebb település, alap-élelmiszerek és ásványvíz beszerzésére a helyi kisüzletekben is lehetőség lesz, de pénzváltó és nagyobb üzletek csak Nagydisznódon és Nagyszebenben találhatóak a legközelebb.

Önrész (az étkezés támogatására):

- Koch Antal Földtani Társaság tagjainak (a helyszínen is lehetőség lesz a jelentkezési lapok leadására): 85 RON/személy

- más résztvevőnek: 100 RON/személy



Dél-erdélyi terepgyakorlat 2011. április 28 - május 3: szervezők és résztvevők
Submitted by kobold on szombat, október 30, 2010 - 23:34 | | | |

A 2010/2011-es szakmai program szakmai főszervezője dr. Márton István (egyetemi óraadó tanár – BBTE, Ásványtani Tanszék, Kolozsvár; posztdoktori kutató – Genfi TE, Föld és Környezettudományi Tanszékcsoport, Svájc), akit dr. Forray Ferenc egyetemi adjunktus (BBTE, Ásványtani Tanszék), Gál Ágnes tanársegéd (BBTE, Ásványtani Tanszék), Kovács Alpár érckutató (Coffey Mining, Ozsdola), dr. Kovács Szilamér szénhidrogénkutató (Kliwalab Egyesület, Sepsiszentgyörgy), dr. Krézsek Csaba (egyetemi óraadó tanár – BBTE, Geológia és Paleontológia Tanszék), Kristály Ferenc tanszéki mérnök (Miskolci Egyetem – Ásvány- és Kőzettani Tanszék), dr. Mosonyi Emília egyetemi adjunktus (BBTE, Ásványtani Tanszék), dr. Péró Csaba tudományos munkatárs (ELTE TTK, Regionális Földtani Tanszék), dr. Silye Lóránd tanársegéd  (BBTE, Geológia és Paleontológia Tanszék), dr. Szakáll Sándor tanszékvezető egyetemi docens (Miskolci Egyetem – Ásvány- és Kőzettani Tanszék), dr. Szakács Sándor egyetemi docens (EMTE, Környezettudományi Tanszék, Kolozsvár), Tóth Attila tanársegéd (EMTE, Környezettudományi Tanszék, Kolozsvár), dr. Tóth Erzsébet egyetemi oktató (ELTE TTK Ásványtani Tanszék, Budapest), dr. Weiszburg Tamás habilitált egyetemi docens (oktató: ELTE TTK Ásványtani Tanszék; ELTE TTK Környezettudományi Centrum; illetve az ELTE TTK Természetrajzi Múzeum valamint az ELTE Tatai Természetvédelmi Terület és Szabadtéri Geológiai Múzeum igazgató), illetve Wanek Ferenc egyetemi adjunktus (EMTE, Környezettudományi Tanszék, Kolozsvár) segítenek. Ez a szakmai szervező csoport az erdélyi magyar nyelvű földtani képzés újbóli létrehozásában és fejlesztésében a kezdetektől (1997) résztvevő szakemberek, illetve ebből a képzésből és mentori támogatásból kikerült fiatal szakemberek értékes együttműködését, egyszersmind az erdélyi föld- és környezettudományi képzés célszerű és hatékony voltát jelzik.
 
A dél-erdélyi terepgyakorlat (2011) további várható résztvevői (összesen ~70 fő):

- a BBTE magyar tagozatának I-II. éves mérnökgeológia szakos (BSc, tanrendi program része), valamint (korlátozott számban) felsőbb éves, már tapasztalt hallgatói: 40 fő
- az ELTE és a Miskolci Egyetem földtudományi és környezetmérnöki szakos graduális (BSc) és MSc hallgatói: 15 fő
- az EMTE kolozsvári környezettudomány szakának I-II. éves hallgatói: 15 fő
 
A program támogatói:
  • Koch Antal Földtani Társaság (Kolozsvár- www.foldtan.ro)
  • Sapientia Hungariae Alapítvány (Budapest - www.sha.hu)
  • Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma (Magyarország - www.nca.hu)
  • Erdélyi Gondolat Egyesület Oktatási Szaktestülete - www.ergo.org.ro)
  • a résztvevők egyetemi intézményei: Babeş-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár), Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Kolozsvár), Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Miskolci Egyetem
  • Koch Sándor Alapítvány (Miskolc)

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

KINCSÜNK, A KÖRNYEZETÜNK – FÖLD- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI TEREPI TAVASZI/NYÁRI EGYETEMEK
Submitted by kobold on szombat, október 30, 2010 - 21:42 | | | | | | |

A Kárpát-medencében elfoglalt földrajzi és földtani környezetünkből adódóan stratégiai fontosságú szerep hárul a környezetvédelem és nyersanyagellátás területén való kölcsönös együttműködésre a szomszédos államok területén tevékenykedő szakemberekkel, szervezetekkel és intézményekkel. Ez nem merülhet ki a laikus és politikai szempontú környezeti szemlélet terjedésén, hanem munkánk a Földünk és a felszínét meghatározó – földtani, geokémiai, hidrológiai, biológiai – folyamatok alaposabb megértését kell megcélozza. Ezek az ismeretek számos gyakorlati és csak a terepen elsajátítható tudást igényelnek, amelyet a Kárpát-medencei egyetemek földtani, környezettudományi és környezetmérnöki képzéseiben, a tantervi program részeként, sajnos csak korlátozott mértékben valósulnak meg. Erdélyben, a különleges földtani adottságok miatt, a földtudományok és a bányászat a középkor óta európai jelentőségű. Az 1872-ben alapított kolozsvári egyetemi oktatásban Koch Antal professzor, és majdani követői révén a földtudományok mindig is kiemelten fontos szerepet játszottak.

Az 1990-es évektől Magyarországon, majd egy kis késéssel Romániában is megindult a környezettudományi egyetemi oktatás, ami Erdélyben – részben az évszázadok, de főként az elmúlt 6–8 évtized gazdasági tevékenysége nyomán – nem választható el a bányászattól és az erre épülő iparágaktól. Miközben az állami bányákat Erdély-szerte bezárják (az EU csatlakozás következményeként 2007-től már nem kaphat állami dotációt a bányászat) nemcsak a társadalmi feszültségek nőnek (munkanélküliség), hanem a megszűnt bányászat nyomán hatalmas tájsebek, jelentős környezeti károk is visszamaradnak, az esetek többségében gazdátlanul. A kapcsolat fordítva is fennáll: a nyitás előtt álló új (magán)bányák esetében a társadalmi haszon mérlegének megvonásához a gazdasági hasznot kell szembeállítani a környezeti károkozással és kockázattal. A BBTE-n 13 éve újraindult magyar nyelvű geológiaoktatás (első, 1997-től aktív vendégtanár: dr. Weiszburg Tamás) és a megkezdődött környezettudományi, illetve környezetmérnöki oktatás (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE): Csíkszeredai Kar 2001; Kolozsvári Kar 2002; BBTE: 2004) immár komoly hallgatói tömegek magyar nyelvű szakképzését teszik lehetővé. E diákok számára a tanárok – részben a gyakorlati, szakmai fejlesztés érdekében, részben a vendégtanári rendszerből adódó évközi korlátozott tanár-diák szakmai kapcsolatok hiányosságait ellensúlyozandó, részben a felnövő új szakértelmiségi közösség összekovácsolása érdekében – 2000 óta minden nyáron (pályázati lehetőségektől függően tavasszal is) komplex, összmagyar, intézménytől független szakmai programokat szerveztek. E programokba magyarországi diákokat is bevonták. 

A terepi tavaszi/nyári egyetem – a szakmai fejlesztés mellett – kiemelten szolgálja az együtt felnövő jövendő magyar értelmiségi generáció intézményi korlátokon átlépő összekovácsolását is és a fiatalok környezettudatos nevelését. Reményeink szerint a program sokat segít abban, hogy a föld- és környezettudományok területén tevékenykedő diákjaink készek és felkészültek legyenek arra, hogy társadalmunknak biztonságosabb, egészségesebb és gazdagabb környezetet biztosítsanak.
 
A kezdetben kis létszámú (20-25 fős) események a diákság létszámának örvendetes gyarapodása miatt egyre nagyobbakká váltak (2011-ben 80 fős részvétellel). Ez nem csak a programok szakmai és technikai szervezését tette bonyolultabbá, hanem a rendezvény összköltségét is jelentősen megnövelte. 2013-tól a pályázati támogatások csökkenésével és a szakmai szempontok érvényesülésének határozott igényével a részvételi létszám 32 főre korlátozott. Ezzel a változással egyetemi alapképzésen túlmutató és a szakmai-civil szervezeti érdekeket érvényesítő elitképzés is jobban megvalósulhat.

A program eddigi támogatói:
  • Sapientia Hungariae Alapítvány (Budapest - www.sha.hu)
  • Koch Antal Földtani Társaság (Kolozsvár- www.foldtan.ro)
  • Nemzeti Együttműködési Alap Nemzeti Összetartozás Kollégium (Magyarország - www.emet.gov.hu/)
  • Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma (Magyarország - www.nca.hu)
  • Erdélyi Gondolat Egyesület Oktatási Szaktestülete - www.ergo.org.ro)
  • a résztvevők egyetemi intézményei: Babeş-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár), Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Kolozsvár), Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Miskolci Egyetem
  • Bolyai Társaság (Kolozsvár)
  • Koch Sándor Alapítvány (Miskolc)
A programok helyszínei:

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

máramarosi terepgyakorlat, 2010. május 1-7. - részvételi tudnivalók
Submitted by kobold on szerda, március 3, 2010 - 19:50 |

1. Szállás:
A. választás (max. 25 személy) - Rodna Motel** (fürdővel ellátott 2 vagy 3 ágyas szobákkal, Borsa központjában a terepi programok, illetve az autóbusz kiindulási és érkezési helye, a közös reggelik és vacsorák helyszíne)
B. választás (max. 31 személy) – Borsai Vendégházak a Pietrosu utcában (fürdővel ellátott 2 vagy 3 személyes duplaágyas szobákkal, a borsai Pietrosu utca felső részén, mintegy 20 perc gyaloglásra a Rodna Moteltől)
C. választás (max. 30 személy) - Kemping (a B opciónál jelzett vendégházak kertjében, védett és rendezett helyen, hozzáférés meleg vizzel ellátott fürdőhöz és WC-hez, hálózsák és sátor biztosítása a résztvevő feladata)

Megjegyzés: Mivel az egyes szállás típusoknak megfelelő helyszám korlátozott megkérünk mindenkit, hogy lehetőleg két szállás opciót jelöljön meg a jelenkezésnél (1.-es és 2.-es prioritással). Ha bármilyen okból valaki csak egy szállás típust képzel elfoglalhatónak, akkor azt mindenképpen hangsúlyozottan jelezze a jelentkezésnél!

2. Étkezés: az ÖSSZES résztvevő számára, május elseje kivételével, a terepgyakorlat minden napjára egy reggelit (a terepre indulás előtt) és egy meleg két-fogásos estebédet (a terepről való vissza érkezéskor) biztosítunk a Rodna Motel vendéglőjében!

3. Szállítás: május 1.-én (várható indulás d.e. 10 óra) illetve május 7.-én (várható érkezés d.u. 8 óra) Kolozsvár és Borsa között, valamint a teregyakorlat teljes programja alatt bérelt autóbuszokkal lesz biztosítva. A Vaszer-völgyi napon a szállítás kisvasúttal is történik.

4. Részvételi hozzájárulás:
Minden résztvevő várhatóan az alábbi önrésszel számolhat:
- az utazás biztosítása Kolozsvárig (Budapestről, Miskolcról vagy otthoni lakhelyről érkezők)
- 160 RON (A. szállás opció) vagy 140 RON (B. szállás opció) vagy 80 RON (C. szállás opció) anyagi hozzájárulás a választott szállás függvényében.

A részvételi költség minden esetben magába foglalja:
- A választásnak megfelelő szállás opciót
- Közös étkezést (reggelik és meleg estebédek)
- Bérelt autóbusszal való szállítást Kolozsvár-Borsa-Kolozsvár között
- Bérelt autóbusszal való szállítást a terepgyakorlat alatt
- A Vaszer-völgyi szállítást kisvasúttal (http://www.cffviseu.ro/)
- Az előszervezés (térképek,nyomtatványok) és az előterepbejárás költségeit

5. Jelentkezés:
- a BBTE oktatói és hallgatói Gál Ágnesnél
- az EMTE oktatói és hallgatói Tóth Attilánál
- az ELTE és a Miskolci Egyetem oktatói és hallgatói Kristály Ferencnél

Minden esetben a résztvevők a csatolt táblázatban jelzett adatokkal, illetve az 1.-es prioritásként bejegyzett részvételi költséggel kell szolgáljanak az összeíró számára (a magyarországi résztvevők a terep helyszínén is rendezhetik az önrész befizetését).
[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

máramarosi terepgyakorlat, 2010. május 1-7. - szakmai célok
Submitted by kobold on szerda, március 3, 2010 - 18:23 | | | | | |

A földtani felépítés tekintetében a Máramarosi-régió rendkivül komplex terület. Másrészt, a földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, a Tisza vízgyűjtőjén keresztül, az itt zajló bányászati tevékenységek és esetleges szennyezések nemcsak romániai, de ukrajnai és magyarországi környezetvédelmi problémákat is felvetnek, így a  2006-os évi rónaszéki sóbánya-csuszamlások és a 2008-as évi borsabányai zagytározó szennyezések helyszíneinek tanulmányozása fontos együttműködési feladat.  A Máramarosi-havasok metamorf kőzetősszletei nemcsak a legtökéletesebb földtani szelvényt biztosítják a Keleti Kárpátok takarós szerkezetein keresztül, hanem számos metamorfizált VMS-típusú érctelepet feltárnak Borsbánya környékén. Ugyanitt, a Torojágai neogén magmatizmus hatására számos geokémiai remobilizáció történt, amely újabb érctelepek kialakulásának kedvezett. A Máramarosi-medence viszonylagos elzártsága az Erdélyi- és a Pannon-medencéktől a Tethys-i környezetben számos speciális vonatkozású földtani képződmény kialakulását tette lehetővé az eocén-miocén korú üledékes medencében. Ennek gazdaságilag fontos következménye az aknasugatagi és a rónaszéki sóbányászat és az Iza völgyi szénhidrogén lelőhelyek.
 
Feladataink és céljaink ezen a földtanilag nagyon változatos területen sokrétűek, nemcsak az elméleti megismerést szolgálják, hanem fontos gazdasági (érckutatás, sóbányászat, szénhidrogének) és környezeti (csuszamlások, fém szennyezések, zagytározók) gyakorlati szaktudás felépítését teszik lehetővé.

A program célja a Máramarosi-régió geológiai és környezeti szempontú felmérése. A területre jelenleg erősen hanyatló ipari tevékenység és bányászat jellemző, ennek minden társadalmi-gazdasági, valamint környezeti következményével együtt. Ugyanakkor a földtani értékeken nyugvó szakturizmus jelentős kiaknázatlan forrást jelent. A terepgyakorlat helyszínein a kutatásban résztvevő geológusok és cégek révén lehetőség nyílik a bányászati eljárások megtekintésére, és a bányászathoz kapcsolódó környezeti problémák feltérképezésére. Ez a bemutatott esettanulmányok révén segíti a diákokat, hogy napjaink egyik legfontosabb környezetvédelmi–társadalmi–gazdasági–politikai kérdéskörében (ipari fejlesztések /gazdaság vs. környezet) támpontokat találjanak. Az ásványtan (ércbányászat/ércfeldolgozás) és környezetvédelem (környezeti ásványtan) kapcsolatának közös szemlélete a terepgyakorlat kiemelt célját képezi. Az elmúlt évek borsabányai szennyezéseinek kivédésére a román kormány az elmúlt években jelentős bánya-rehabilitációs projektbe kezdett, a terepi program során ennek a felmérésre is lehetőség adódik. A diákok az utóvulkáni működések (borvíz források) hasznosítási lehetőségeit is megfigyelhetik, ahol kiemelt hangsúlyt kap immár a - tudományos alapokon álló - fenntartható turizmus is.

A szakmai tevékenység mellett értékes kulturális és szabadidős programok is helyet kapnak. Ezek a programok a Máramarosi-régió elzártságából adódóan teljesen újak lesznek úgy az anyaországi diákoknak, mint az erdélyi diákok többsége számára is. A térség bámulatos sokszínűsége és néprajzi egyedisége (a máramarosi románok, magyarok, székelyek, cipszerek, szászok, sziléziai zsidók, ruszinok, ukránok és más nemzetiségűek békés együttélése és kulturális hagyatéka) fontos kiindulópontot adhat bármely határokon átnyuló együttműködéshez.

A hallgatói munka – egy-egy vezető oktató irányításával és mesteri vagy doktorandusz hallgató felügyeletével – vegyes kiscsoportokban történik, amelyekben a részvevői kör minden egyes összetevője képviselve van. A csoportok a terepi program zárása után beszámolót készítenek és eredményeiket nyilvánosan is bemutatják.


[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

máramarosi terepgyakorlat, 2010. május 1-7. - előzetes program
Submitted by kobold on szerda, március 3, 2010 - 14:40 | | | | | | |

Megjegyzés: A szakmai program jelentős részének magvalósítására két 35-40 fős csoportban kerül sor.



Május 1. (szombat):Utazás (indulás Kolozsvárról, a BBTE elől d.e.10 órakor bérelt autóbusszal), megállás geomorfológiai kitekintéssel, az izaszacsali mészkőbánya (rétegtani és szerkezetföldtani bevezetés), érkezés, eligazítás, szállás elfoglalása.

Május 2. (vasárnap):
I. csoport: 1. téma
II. csoport: 2. téma

Május 3. (hétfő):
I. csoport: 4. téma
II. csoport: 1. téma

Május 4. (kedd):
I. csoport: 3. téma
II. csoport: 4. téma

Május 5. (szerda):
I. + II. csoport: 5. téma

Május 6. (csütörtök):
I. csoport: 2. téma
II. csoport: 3. téma

Május 7. (péntek): Délelőtt a terepi megfigyelések összegzésére, majd hazautazásra kerül sor. Várható érkezés Kolozsvárra: d.u. 8 órakor.



1. téma: A Tölgyes-sorozat metamorf kőzetei és a VMS-típusú (vulkáni környezetben lerakódott masszív szulfidos) érctelepek a Csiszla völgyében, Borsabányától délkeletre.
Szakmai megállási pontok:
•   A Borló és a Dealul Bucăţii tárnák rakodó állomása a Csiszla-völgyében: a kloritos és a kvarc-földpát metamorf palák tanulmányozása mellett lehetőségünk lesz a rakódó állomása körül és az út mellett elhullatott vagy a meddőhányóból kimosott szulfid-tartalmú minták gyűjtésére és az elmúlt évek bánya-rehabilitációs munkái eredményeinek megtekintésére (kőzettani, ásványtani, ércteleptani és környezetföldtani szempontok).
•    A Vinyeszér-patak beömlése és a borvízforrás: vetők által szabdalt metamorf kőzetek mentén feltörő ásványvízforrások megfigyelése (szerkezetföldtani és hidrogeológiai szempontok).
•    A Kolbu-völgyi zagytározó és derítő állomás tanulmányozása (a 2008-as nehézfémes szennyezések helyszíne, környezetföldtani szempontok).
•    A Kolbu-völgyi pirrhotin lencsék tanulmányozása (ásványtani szempontok).
• Környezetföldtani és vízkémiai mérések a Csiszla-patak mentén
• A borsai ásványvíz töltőde meglátogatása
•    A Csiszla-völgyi neogén andezit telérek és a metamorf aljzat kontaktusa: magmás kőzetek ásványparageneziseinek, a kontakt ásványok, szaruszirtek és a különböző (kovásodás, propilitesedés, kloritosodás) hidrotermás mállás típusok tanulmányozása lesz lehetőségünk (ásványtani, kőzettani és ércteleptani vonatkozások).
•    Bagoly-szikla: Borsabánya környékének egyik érdekes földtani látványossága a településtől D-re emelkedő nummuliteszes eocén mészkőszirt, mely a Radnai-havasok előterének kréta–eocén sorozatát képviseli; a Bagoly-sziklának a Csiszla-patak felőli oldalán jól kivehetők az erőteljesen gyűrt, grafitos fillit fölött a fehér nummuliteszes, krinoidás, eocén mészkővek (rétegtani és őslénytani vonatkozások).

2. téma: A Keleti-Getidák Szubbukovinai- és Infrabukovinai-takarós szerkezeteinek metamorf egységei a Vaszer völgyében.
Szakmai megállási pontok: A Vaszer-völgye mentén az átmenetet a Szubbukovinai egységből (Rebra csoport csillámpalái, amfibolitjai, dolomitos márványai) az Infrabukovinai egységbe (Bretila csoport erősen retromorfozált gránátos csillámpalái, szemes gnejszei, amfibolitjai) egy milonitos zónán keresztül történik, melyben helyenként 2- 3 mm hosszú metamorf turmalintűk figyelhetők meg. A Novat-pataktól a Bordó-patakig a Bretila gnejszekben haladunk tovább a Vaser mentén. A Bordó-patak torkolatához közel, a Szubbukovinai–takarós szerkezet alsó lenyesési zónájában, kloritoidos milonitok szemlélhetők meg. Ez a nap fontos térképezési gyakorlati képzést tesz lehetővé, gyakorolhatóak a milonitos foliációk és lineációk mérései, illetve más szerkezetföldtani mérések és megfigyelések. A terület megközelítése a hangulatos Vaszer-völgyi kisvasút (CFF) révén fog történi.

3. téma: A Torojága neogén magmás intrúzió és a kapcsolódó epitermás Zn-Pb-Cu-Au tartalmú érctelérek a Székes-patakban, Borsabányától északra.
Szakmai megállási pontok:
•   Mikrodiorit kőfejtő Borsabánya nyugati bejáratánál: a Torojága magmás rendszerhez tartozó benyomulások és azok kontaktusa üledékes kőpzetekkel (ásványtani, kőzettani és ércteleptani vonatkozások, kapcsolódik az 1. témához).
• A Székes-patak menti tárnák, meddőhányók, bánya-rehabilitációs munkák és a Torojága neogén magmás intrúzió feltárásai (ásványtani, ércteleptani és környezetvédelmi vonatkozások)
•    A nap végén a nehézásvány mosásra is sok kerül.

4. téma: A Máramarosi-medence eocén, oligocén és miocén üledékei, a sóbányászat és a szénhidrogének kutatása.
Szakmai/történelmi megállási pontok: Visóoroszin (Ruszkován) az oligocén homokkőves márga flis, vadflis, bitumenes palákat, márgákat és agyagok tanulmányozhatjuk (rétegtani, őskörnyezettani és őslénytani megfigyelések). Bisztra és Petrova környékén az eocén mészkő és fliss tanulmányozására kerül sor, lehetőséget adva és betekintést nyerve a hagyományos ruszin falvak életébe. Rónaszéken, Máramaros legnagyobb magyar közösségének településén, a sóbányászat nyomait és a bádeni márgákat és homokkőveket tanulmányozhatjuk. Itt fontos környezetföldtani megfigyeléseket tehetünk a 2006-os földcsuszamlások helyszínén, amelynek kiújulása az egész település biztonságát veszélyezteti. Ngaybocskón a „máramarosi gyémánt” (kvarc kristályok) gyűjtésére kerül sor. Aknasugatagon szintén a híres sóbányászat nyomait (sóstavak, források, bányászati emlékművek) és az áthalmozott felső-bádeni tufarétegeket tanulmányozhatjuk. Az Iza völgyén visszafelé haladva lehetőségünk lesz a dragomérfalvi szénhidrogén kutatások nyomainak megvizsgálására, a Jódi-fatemplom (legrégibb a környéken) és a máramarosi románság más fontos kultúrtörténeti vontakozású emlékeinek (néptörténeti múzeum, Bogdan vajda emléke, barsanai kolostorok) meglátogatására. A nap utolsó pontjaként a majszini fliss feltárásoknál szedimentológiai bélyegek tanulmányozására kerül sor.

5. téma: A Máramarosi-havasok tetején: a Mihajlek (1918 m) és Farkó (1956 m) csúcsok.
Egy földtudományi és környezettudományi szakember fontos kihívása a fizikai állóképesség és a természet jelenségeinek és folyamatainak megtapasztalása. Gyalogtúránk ennek gyakorlására és földtani megfigyeléseinek bővítésére ad lehetőséget. A program részét képezi a fekete flis és a Csalhói takaró problematikája, amelyek feltárásai Oroszkő (Repedea, Kirva) - Havasmező (Poienile de Submunte) fölött (Luhei határában), a Rika folyó mentén mutathatók be.  A téma egyben egy szép túralehetőséget is ajánl Luheiról a Mihajlek (1918 m) és Farkó (1956 m) megmászásán keresztül a fekete flis takaró bazaltjának, illetve kréta flis és a bukovinai kristályos takaróroncsok érintésével.
 

 
Útvonal térkép:


View Máramaros - 2010 in a larger map

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

KINCSÜNK, A KÖRNYEZETÜNK – KÖRNYEZETTUDATOS TAVASZI EGYETEM V. – MÁRAMAROS, 2010. MÁJUS 1-7.
Submitted by kobold on szerda, március 3, 2010 - 14:20 | | | | | |

A program célja magyarországi és erdélyi szakemberek (15 fő) együttműködése révén anyaországi és erdélyi földtudományi, környezetmérnöki és környezettudományi képzésben részt vevő egyetemi hallgatók (BBTE, ELTE, EMTE, ME, 70 fő) számára közös földtani szemléletű terepi és szakmai együttműködés szervezése a Keleti Kárpátok északi részén. Az 5+ 2 napos szakmai tapasztalatszerzésre a Máramarosi-havasokban, illetve a Iza-, Visó-, Tisza-, Ruszkova-, Rika-, Csiszla- és a Vaszer-folyók által feltárt völgyekben, 2010. május 1-7 között kerül sor.

Céljaink ezen a földtanilag változatos területen nemcsak az elméleti megismerést szolgálják, hanem fontos gyakorlati, gazdasági (érckutatás, sóbányászat, szénhidrogén kutatás, geoturizmus) és környezetmérnöki (földtani és bányászati veszélyforrások, meddőhányók és zagytározók) szaktudás felépítését teszik lehetővé. A Kárpát-medencében stratégiai fontosságú szerep hárul a környezetvédelem és nyersanyagellátás területén való kölcsönös együttműködésre a szomszédos államok területén tevékenykedő szakemberekkel, szervezetekkel és intézményekkel.

A terepi tavaszi egyetem – a szakmai fejlesztés mellett – kiemelten szolgálja az együtt felnövő jövendő magyar értelmiségi generáció intézményi korlátokon átlépő összekovácsolását is és a fiatalok környezettudatos nevelését. Reményeink szerint a program sokat segít abban, hogy a föld- és környezettudományok területén tevékenykedő diákjaink készek és felkészültek legyenek arra, hogy társadalmunknak biztonságosabb, egészségesebb és gazdagabb környezetet biztosítsanak.

A program támogatói:
- Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma (Magyarország - www.nca.hu)
- Sapientia Hungariae Alapítvány (Budapest - www.sha.hu)
- a résztvevők egyetemi intézményei: Babeş-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár), Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Kolozsvár), Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Miskolci Egyetem
- Bolyai Társaság (Kolozsvár)
- Koch Sándor Alapítvány (Miskolc)


Ércteleptan kurzus (BBTE, Geológia 3. év, 2010) - Terepgyakorlat az Erdélyi-szigethegységben
Submitted by kobold on szombat, szeptember 26, 2009 - 17:45 | | |

A terepi gyakorlat a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és az Eurotrans Alapítvány támogatásával, valamint a Eötvös Loránd University SEG Student Chapter közös részvételével valósult meg!

Erdélyben abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy számos klasszikus és világszinten is jelentős érctelep található (Nagybánya-vidéke, az Erdélyi-szigethegység, Bánság). Egy geológus és ércteleptan kurzust hallgató diák számára ez kihagyhatatlan alkalmat ad a gyakorlati ismeretek bővitésére, különböző ércképződési folyamatok terepi megfigyelésére és az érckutató vállalatok felkeresésére. A hétvégi erdélyi-szigethegységi terepgyakorlat ezt a lehetőséget és elönyt aknázza ki, mintegy tömbösítve néhány gyakorlati órát.

A terepgyakorlat időpontja:

  • Elutazás Kolozsvárról a BBTE főépület elől: szombat, 2010. október 23, 7.00 óra,
  • Visszaérkezés Kolozsvárra: vasárnap, 2010. október 24, 18.00 óra körül

A terepgyakorlat állomásai:

Szállás (szombatról-vasárnapra): Abrudbánya környékén, Bucsiumon az Urşiţa menedékházban.

Utazás: szervezett kisbusszal és autóval.

Étkezés: Abrudbányán egy meleg vacsora biztosítva, a többi megszervezése a résztvevő dolga.

Hoznivalók: meleg és vizálló ruha, bakkancs, kalapács, jegyzetfüzet, kézinagyító, iránytű, GPS (ha van), mintazacskók, mégnes ceruza, karcoló, pic-nic.

Bibliográfia:

Kirándulásvezetők (Geneva SEG Student Chapter):

A terepgyakorlat célpontjaihoz kapcsolódó tanulmányok:

  • André-Mayer, A.S., Leroy, J.L., Marcoux, E., Lerouge, C. (2001): Inclusions fluides et isotopes du soufre du gisement Cu-Au de Valea Morii (monts Apuseni, Roumanie): un télescopage porphyre-épithermal neutre? C. R. Acad. Sci. Paris, Sciense de la Terre et de planétes, 333, p. 121-128.
  • Kouzmanov, K., Pettke, T., Heinrich, C.A., Riemer, S., Ivascanu, P.M., Roșu, E. (2003): The porphyry to epitermal transition in a magmatic-hydrothermal system: Valea Morii coppergold deposit, Apuseni Mts, Romania, Mineral Exploration and Sustainable Development, Eliopoulos et al. (eds), 2003, Millpress, Rotterdam, p. 303-306.
  • Kouzmanov, K., von Quadt, A., Peytcheva, I., Heinrich, C.A., Pettke, T., Roșu, E. (2006): Geochemical and time constrains on porphyry ore formation in the Barza magmatic complex, Apuseni Mountains, Romania, in: N.J. Cook, I. Ozgenç & T. Oyman (eds), Au- Ag-telluride-selenide deposits, Proceedings of the IGCP 486 2006 field workshop, Izmir, Turkey, 24-29 September 2006, p. 96-102.
  • Kouzmanov, K., von Quadt, A., Peytcheva, I., Harris, C.R., Heinrich, C.A., Roșu, E., Ivascanu, P.M. (2007): Miocene magmatism and ore formation in the South Apuseni Mountains, Romania: New genetic and timing constrains, Proceedings of the Ninth Biennial SGA meeting, Dublin 2007, p. 865-868.
  • Kun, T.H. (2010): A porfiros és epitermás ércesedési fázisok kapcsolatának vizsgálata a Valea Morii (Kristyor, Erdélyi-szigethegység) Cu-Au érctelep kapcsán. BSc szakdolgozat, BBTE, Kolozsvár, p. 43.
  • Manske, S.L., Hedenquist, J.W., O’Connor, G., Tămaş, C., Cauuet, B., Leary, S., and Minut, A. (2006) Roşia Montană, Romania: Europe’s largest gold deposit: Society of Economic Geologists Newsletter 64, p. 1, 9–15.
  • Neubauer, F., Lips, A., Kouzmanov, K., Lexa, J., Ivășcanu, P. (2005): Subduction, slab detachment and mineralization: The Neogene in the Apuseni Mountains and Carpathians, Ore Geology Reviews, p. 14.
  • Pálfy, M. (1911): Az erdélyrészi Érchegység bányáinak földtani viszonyai és érctelérei, A Magyar Királyság földtani intézet évkönyve, XIII.kötet, Franklin-Társulat könyvnyomdája, Budapest, p. 200-272.
  • Richards, J. (2005): Rosia Montana: a case study in sensitive mining development in Romania. Mining Environmental Managemenet, January, p. 5-13.
  • Roșu, E., Seghedi, I., Downes, H., Alderton, D.H.M., Szakács, A., Pécskay, Z., Panaiotu, C., Panaiotu, C.M., Nedelcu, L. (2004): Extension-related Miocene calk-alkaline magmatism in the Apuseni Mountains, Romania: Origin of magmas, Schweizerische Mineralogische und Petrographische Mitteilungen 84, p. 153-172.
  • Tămaş, C.G., and Bailly, L., (1999): Roşia Montană low sulfidation ore deposit—evidence from fluid inclusion study: Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Geologia, v. 44, p. 49–56.
  • Tămaş, C.G., Bailly, L., and Cauuet, B., 2004b, Breccia structures and Au-Ag mineral assemblages in the Roşia Montană ore deposit, Apuseni Mountains, Romania: , in Cook, N.J., and Ciobanu, C.L., eds., Au-Ag-telluride deposits of the Golden Quadrilaterial, Apuseni Mts., Romania: IGCP International Field Workshop Project 486, Alba Iulia, Romania, 31 August-7 September 2004, International Association for the Geology of Ore Deposits Guidebook Series 12, p. 254–255.
  • Wallier, S., Rey, R., Kouzmanov, K., Pettke, T., Heinrich, C.A., Leary, S., O'Connor, G., Tamas, C.G., Vennemann, T., Ullrich, T. (2006): Magmatic fluids in the breccia-hosted epitheraml Au-Ag deposit of Roşia Montană, Romania. Economic Geologist, 101, p 923-954.

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Tusnádfürdő-i terepgyakorlat a Háromszék napilapban
Submitted by Geo on csütörtök, május 7, 2009 - 12:30 | |

Ime, egy újságcikk a Háromszék napilapban:  http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=18974

Köszönet Kisgyörgy Zoli bácsinak!


[ Geo blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Földtan.lap.hu szemle