Címlap
Belépés

18 ösztöndíj a Prospecțiuni RT-nél
Submitted by SilyeL on kedd, május 17, 2011 - 15:52 |

Programul de BURSE PROSPECŢIUNI este o nouă iniţiativă a companiei noastre, lansată pentru anul universitar 2011-2012, cu scopul de a sprijini financiar studenţi de la universităţi de profil. Concret, pentru noul an universitar, oferim un număr de maximum18 burse pentru perioada 1 octombrie 2011 – 30 iunie 2012, constând în 200 euro net pe lună, aplicanţilor care îndeplinesc criteriile de eligibilitate detaliate mai jos.

Studenţii beneficiari ai acestor burse pot obţine locuri de muncă la Prospecţiuni după finalizarea studiilor sau pot lucra în companie pe perioada vacanţelor de vară. Totuşi, aceşti studenţi nu au obligaţia de a lucra la Prospecţiuni după finalizarea studiilor.

Criterii de eligibilitate
- Bursierii trebuie să fie studenţi (nu masteranzi) ai facultăţilor de profil de la: Universitatea din Bucureşti - Facultatea de Geologie şi Geofizică, Universitatea Babeş-Bolyai din Cluj - Facultatea de Biologie şi Geologie, Universitatea Alexandru Ioan Cuza din Iaşi - Facultatea de Geografie şi Geologie, Universitatea de Petrol şi Gaze din Ploieşti - Facultatea Ingineria Petrolului şi Gazelor precum şi de la Universitatea din Petroşani - Facultatea de Mine.
- Să aibă media notelor din anul de studii anterior minimum 8.50.

Mod de aplicare
Aplicaţiile vor fi transmise în perioada 20 iulie – 15 august 2011 şi trebuie să cuprindă:
- Formularul de aplicaţie completat şi semnat (formularul este disponibil făcând click pe butonul: Formular de aplicaţie din dreapta paginii)
- Adeverinţă de la facultate care să conţină rezultatele studentului în anul universitar 2010-2011
- Copii după diplome de absolvire a altor studii sau cursuri de pregătire profesională
- CV
- Două scrisori de recomandare (de la doi adulţi, dintre care unul trebuie să fie cadru universitar). Trebuie indicate un număr de telefon şi o adresă de email pentru fiecare din cele două persoane care fac recomandări.
- Un eseu dactilografiat (maxim 500 de cuvinte) în care studentul să explice motivul pentru care aplică pentru bursă şi de ce consideră că ar trebui să fie beneficiarul acesteia.

Aplicaţiile pot fi transmise prin email la resurseumane@prospectiuni.ro (subiect: aplicaţie pentru programul de burse Prospecţiuni) sau prin poştă, la adresa Prospecţiuni SA, Bucureşti, Str. Caransebeş nr. 1, sector 1 – în atenţia Departamentului Resurse Umane. Aplicaţiile incomplete nu vor fi luate în considerare.

Studenţii selectaţi pentru Burse Prospecţiuni vor fi anunţaţi pe website-ul companiei şi individual prin e-mail în ultima săptămână a lunii septembrie 2011.

http://www.prospectiuni.ro/__ro/careers.php?subpag=careers_5


[ SilyeL blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Ásványok, Kőzetek és Kövületek című kiállitás
Submitted by Geo on kedd, május 10, 2011 - 16:36



Meghívó az Ásványok, Kőzetek és Kövületek című kiállitásra és megnyítójára
Submitted by Geo on kedd, május 10, 2011 - 16:34 | |



Értesítés a KOCH ANTAL FÖLDTANI TÁRSASÁG megalakulásáról
Submitted by kobold on hétfő, december 27, 2010 - 22:12 | | | | |

Kedves barátok és kollégák!

Az alapító közgyűlés kérésének értelmében értesítelek, hogy 2010. december 22.-én megalakult a kolozsvári székhelyű Koch Antal Földtani Társaság (KAFT). A Társaság célja az erdélyi magyar nyelvű középiskolai és egyetemi szintű földtudományi oktatás támogatása és szakmai hátterének a biztosítása, valamint a földtan, bányászat és környezettudomány szakterületen történő tudományos tevékenységek és kutatások elősegítése és támogatása.

Az Alapító Közgyűlés nevében tisztelettel köszönöm a bejegyzés előkészítési munkálatai során beérkezett támogató és kritikus javaslatokat. Társaságunk reméli, hogy a 2011. januári hivatalos bejegyzési eljárás után minél hamarabb egy jól szervezett, aktív és  erős szakmai háttérrel rendelkező egyesületi keretet tud biztosítani, amelynek minden érdekelt személy a tagja lehet.

A Koch Antal Földtani Társaság Alapító Okiratának magyar nyelvű változata itt érhető el.


A frissen alakult Társaságunk egy békés, boldog és szakmai sikerekben bövelkedő Új Évet kíván!

A KAFT alapító tagjainak nevében:
Márton István.


[ kobold blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Dél-erdélyi terepgyakorlat 2011. április 28 - május 3: részletes program (útvonal-térképekkel)
Submitted by kobold on szombat, október 30, 2010 - 23:56 | | | |

A dél-erdélyi terepgyakorlat programja:

  • 2011. április 28. (csütörtök): Kolozsvár (50 személyes autóbusz)/Nagyszeben (40 személyes autóbusz) : indulás (8.00) - Tövis/Gyulafehérvár (9.30) - I. téma (A+B csoport) - Kisdisznód (18.00): szálláselfoglalás, eligazítás
  • 2011. április 29. (péntek): II. téma (A csoport) - III. téma (B csoport)
  • 2011. április 30. (szombat): III. téma (A csoport) - II. téma (B csoport)
  • 2011. május 1. (vasárnap): IV. téma (A csoport) - V. téma (B csoport)
  • 2011. május 2. (hétfő): V. téma (A csoport) - IV. téma (B csoport)
  • 2011. május 3. (kedd): Kisdisznód (8.00): indulás - VI. téma (A+B csoport) - Kolozsvár (21.00): érkezés

A program részletei:

I. téma: Az Erdélyi-szigethegység déli részének bazaltos aljzata és mezozoikumi üledékes képződményei (Gáldi-szoros, Ompoly-völgye és Szászsebes-környéke)

Útvonal(autóbusszal összesen 270 km): a Kolozsvár/Nagyszeben - Gyulafehérvár/Tövis - Gáldi-szoros: a bazaltos aljzat illetve a kréta konglomerátumok és a wildflis feltárásai - Tótfalud:Hollókő földtani rezerváció - Kisompoly: mészkő olisztolitok - Péterfalva és Borberek (Szászsebes környéke): kréta kontinentális üledékek - Kisdisznód (18.00): érkezés.

II. téma: Dél-Erdély (metamorf) aljzata és nagyszerkezeti egységei (ásványtani, kőzettani, ércteleptani és szerkezetföldtani bélyegek)

Útvonal (autóbusszal összesen 270 km): Kisdisznód (8.30): indulás - Călineşti (10.00): kréta bazális breccsák/konglomerátumok, a Fogarasi egység feltolódása - Brezoi - Valea lui Stan (12.00): nyírásos zónákhoz kapcsolódó aranyércesedések, Szupragéta-takaró kőzetei - Voineasa (14.00): pegmatitok, Géta-takaró kőzetei - Latorica-szoros) (16.00): Danubiai-autohton kőzetei - Kisdisznód (20.00): érkezés.

III. téma: A Nagyszebeni-medence harmadidőszaki (üledékes) képződményei (ásványtani, kőzettani, paleontológiai, rétagtani, geoturisztikai, geomorfológiai megfigyelések)

Útvonal (autóbusszal összesen 75 km): Kisdisznód (8.30): indulás - Porcsesd : eocén korú mészkő és a metamorf aljzat kontaktusa, természetvédelmi terület - Nagytalmács határa: kora badeni fandelta üledékek, kavicskő formáció - Móh: szarmata fandelták mélyvízi tagozata - Veresmart: kora miocén folyóvízi és ártéri üledékes környezet, evaporitok (gipsz) - a Dolmányi-vadkörtefás feltárás: homokfejtő, pannóniai korú növényi kövületlelő-hely – Szenterzsébet : agyagbánya, kövületek, téglagyártás - Vízakna): sóbányászat, bányaomlások veszélye és hatásai - Kisdisznód: érkezés.

IV. téma: Resinár és Kisdisznód környékének földtana (részletes megfigyelések, szerkezetföldtani és kőzettani térképezés)

Útvonal (autóbusszal összesen 10 km, gyalog 12 km könnyű terepen): Kisdisznód (8.15): indulás - Resinár (9.00): kultúrtörténeti megálló - Sevis-patakmenti megállók: térképezés egy nyírásos milonitos zóna változatos kőzetösszletein keresztül - Gomba-kő (Halbstein) rezervátum: késő-kréta képződmények - Kisdisznód (17.00): kultúrtörténeti magálló.

V. téma: Részlettanulmányra alkalmas doborkai szarmata szelvény és az oláhpiáni nehézásványok (üledékföldtani térképezés, nehézásványmosás)

Útvonal (autóbusszal összesen 200 km): Kisdisznód (8.45): indulás - Doborka (10.00): térképezés egy szarmata üledéksoron keresztül - Oláhpián (15.00): nehézásványmosás - Kisdisznód (18.30): érkezés.

VI. téma: Az Erdélyi Érchegység déli részének neogén magmatizmusa és kapcsolódó hidrotermás ércesedések (ásványtani, kőzettani, ércteleptani és környezetgeokémiai bélyegek)

Útvonal (autóbusszal összesen 300 km): Kisdisznód (9.00): indulás - Szenterzsébet (9.30): Johann Michael ACKNER (az erdélyi ásványtan és a szász tudományosság jelles egyénisége) sírjának megkoszorúzása - Szászsebes - Aranyi-hegy - Bánpatak (12.30): forrás-mészkővek (travertin) - Nagyág és környéke (15.00): magmás kőzetek, ásványgyűjtés, geokémiai-vízkémiai mérések - Kolozsvár (20.00): érkezés.


Interaktív útvonaltérkép:


View Dél-erdélyi terepgyakorlat, 2011. április 27 - május 3. in a larger map

Gyalogtúra javaslatok (Dr. Péró Csaba) - Az anyagi/pályázati források szerény mértéke mellett és a résztvevők (80 főre számítunk) örvendetes gyarapodása miatt sajnos ezt a program pontot ki kellett vegyük a terepgyakorlat programjából (aktualizálva: 2011.04.14, Márton István).

1. Cheia-szurdok és Vanturarita (1885 m)
Előnyei:
- A Kárpátok egyik legmélyebb mészkőszurdoka. Természetvédelmi terület.
- A Vanturarita-Buila mészkőgerinc a Királykő kistestvére (földtani felépítése is analóg). Természetvédelmi terület.
- A három közül talán a legszebb.
Hátrányai:
- A legtávolabbi, távolsága Nagytolmácstől Cheia faluig közúton 97 km.
- Cheia falutól kb. 8 km erdei út a völgyben (vissza is ugyanannyi).
- Busszal valószínűleg nem járható. Teherautót vagy traktort kellene bérelni.

2. Latorica-szoros és Piatra Tarnovului (1879 m)
Előnyei:
- A Kárpátok egyik legmélyebb szurdoka (kristályos kőzetekben), a Cheianál is mélyebb (kb.1000 m). Természetvédelmi terület.
- A Piatra Tarnovului-Tarnovu Mare a Királykő legkisebb testvére (a mészkő fedő a legvékonyabb). Természetvédelmi terület, az előbbi szurdok déli határán.
- Távolsága Nagytolmácstől (végig aszfaltúton) Ciunget faluig 79 km.
- Egyszerű megközelítés, fölösleges gyaloglás nincs (0 km).
Hátrányai:
- A legrövidebb (ez egyben előny is lehet), de bővítésekkel kombinálható.
(Ugyaninnen - indulási és érkezési pont azonos - egy kissé nagyobb kör is megtehető a Latorica-szoros túloldalán (É) emelkedő Fratosteanu csúcsra. Ennek hátránya, hogy 200 m-rel magasabb, és kevésbé romantikus).

3. Kozia-gerinc
Előnyei:
- A legalacsonyabb a három közül (1668 m), de a kiindulás is a legmélyebben van (kb. 300 m), így a szintkülönbség tetemes (közel 1400 m).
- Több változat is elképzelhető, könnyen variálható.
- Fantasztikus sziklavilág (szemes gneisz), helyenként a legvadabb korzikai (gránitos) tájakkal is felveszi a versenyt. Románia (egyik?) legkisebb Nemzeti Parkja, területe alig 160 négyzetkilométer.
- Távolsága Nagytolmácstől a legkisebb: (végig a főútvonalon) az Arutela hídig (Poiana Bivolari - Caciulata falu előtt, az Olt bal partján) 57 km.
- Amennyiben a busz be tud menni Perisaniba, hazafelé sincs fölösleges gyaloglás (0 km).
- A csúcson lévő toronyhoz vezető úton szükség esetén autós "mentőakció" indítható.
Hátránya:
- A hosszabb átmenő gerinctúra ÉK-i végétől (Perisani falu) a főútra vezető 10 km-es "drum nemodernizat" autóbusszal járható-e? Ellenőrzendő!



KINCSÜNK, A KÖRNYEZETÜNK – FÖLD- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI TEREPI TAVASZI EGYETEM - DÉL-ERDÉLY, 2011. ÁPRILIS 28. - MÁJUS 3.
Submitted by kobold on szombat, október 30, 2010 - 23:06 | | | | | | | |


A program célja magyarországi és erdélyi szakemberek (13 fő) együttműködése révén magyarországi és erdélyi földtudományi, környezetmérnöki és környezettudományi képzésben részt vevő egyetemi hallgatók (70 fő) számára közös környezettudományi szemléletű terepi tavaszi egyetem és szakmai együttműködés szervezése Dél-Erdélyben. Az 5+2 napos terepi gyakorlat tervezett időpontja 2011. április 28. – május 3., és következő területek különböző helyszíneit célozza meg: az Erdélyi-medence déli részét, a Nagyszebeni- és Fogarasi-medence térségét, a Szebeni-havasok területét a Lotru forrásvidékével és az Olt-szorossal együtt, valamint az Erdélyi Érchegység déli részeit.
 
Szakmai célok:

A program célját képező dél-erdélyi régió földtani felépítés tekintetében rendkívül komplex terület. Feladataink és céljaink ezen a földtanilag nagyon változatos területen sokrétűek, nemcsak az elméleti megismerést szolgálják, hanem fontos gyakorlati (ásvány-, kőzet-, őslény- és szerkezet-felismerés, térképezés), gazdasági (érckutatás, sóbányászat, szénhidrogén kutatás, geoturizmus) és környezetmérnöki (földtani veszélyforrások, bányászati objektumok, meddőhányók és zagytározók) szaktudás felépítését teszik lehetővé. Másrészt, Dél-Erdély földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, a Maros vízgyűjtő területén keresztül, az itt zajló bányászati tevékenységek és esetleges szennyezések nemcsak romániai, de magyarországi és szerbiai környezetvédelmi problémákat is felvetnek. Ilyen kérdések például a napjainkban sokat tárgyalt verespataki és felsőcsertési arany-bányászati projektek, illetve az Erdélyi-szigethegység bányászati hagyatékának környezeti veszélyforrása, amelyek terepi munkánk során tárgyalásra és bemutatásra kerülnek.

A 2011-es terepi tavaszi egyetem a következő szakmai feladatok megvalósítását tűzi ki célul:
  • A dél-erdélyi régió (Szebeni-havasok, Erdély és Havasalföld határa, Erdélyi-medence, Erdélyi Érchegység) földtani és tektonikai egységeinek megismerését;
  • A felszíni folyamatok kémiai és puffer hatását meghatározó ásványtani, kőzettani és geokémiai jellemzőinek megismerését (számos megálló a gyakorlat során);
  • A szénhidrogén kutatás szempontjából fontos szedimentológiai és rétegtani bélyegek eljasátítását az Erdélyi-medence neogén-korú összleteinek feltárásai kapcsán (a Nagyszebeni- és Fogarasi-medencék); 
  • A területre jellemző földtani (csuszamlások, árvízek) és bányászati (külszíni bányaművelés, meddőhányók, zagytározók) veszélyforrások feltérképezését és működési mechanizmusaiknak megértését (Nagydisznód, Felsőcsertés, Vízakna, Voineasa);
  • Az érckutatás területén alkalmazható kőzetátalakulási, ércásványtani és szerkezeti bélyegek elsajátításának gyakorlását, valamint az ipari kutatásban használt mérnöki (fúrástechnikai, geofizikai, bányászati) módszerekbe való bevezetést (Felsőcsertés, Valea lui Stan);
  • A geomorfológiai és a negyedidőszaki völgyfejlődés problematikájának (erózióbázisok, kaptációk, antecedens szorosok, stb) tárgyalását (Vöröstorony-szoros, Nagyszebeni-medence; Szebeni-havasok);
  • Földtani rezervációk és védett területek kiépítésének módszertanát és geoturisztikai hasznosítási lehetőségeiket (Silberbach, Jugendwald, Vöröstorony-szoros, Vidra-tó, Porcsesd)
  • Egy föld- és környezettudományi szakember munkája szempontjából fontos fizikai állóképesség és a természet jelenségeinek megtapasztalását (várhatóan: Cheia-szurdok és Vanturarita (1885 m).
A terepi tavaszi egyetem – a szakmai képzés mellett – kiemelten szolgálja az együtt felnövő jövendő magyar értelmiségi generáció intézményi korlátokon átlépő összekovácsolását is. A szakmai tevékenység mellett értékes kulturális objektumok és tudománytörténeti értékek meglátogatására is sor kerül. Ezek a programok, illetve az erdélyi szászok központját képező, Európa kulturális fővárosát is adó (2007) Nagyszeben-vidékének bámulatos sokszínűsége és néprajzi egyedisége (románok, szászok, magyarok, székelyek, és más nemzetiségűek békés együttélése és kulturális hagyatéka) fontos kiindulópontot adhat bármely határokon átnyuló Kárpát-medencei együttműködéshez.
 
A program támogatói:
  • Koch Antal Földtani Társaság (Kolozsvár- www.foldtan.ro)
  • Sapientia Hungariae Alapítvány (Budapest - www.sha.hu)
  • Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma (Magyarország - www.nca.hu)
  • Erdélyi Gondolat Egyesület Oktatási Szaktestülete - www.ergo.org.ro)
  • a résztvevők egyetemi intézményei: Babeş-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár), Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Kolozsvár), Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Miskolci Egyetem
  • Koch Sándor Alapítvány (Miskolc)



Dr. Molnár Ferenc (ELTE) előadásai a BBTE Ásványtani Tanszékén
Submitted by kobold on hétfő, október 11, 2010 - 13:28

Kedves érdeklődők!

A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Ásványtani Tanszékének meghívására Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem; a Society of Economic Geologist vezetőségi tagja) angol nyelvű előadást tart Active volcanoes and geothermal fields of Kyushu (Japan) and their importance in understanding formation processes of epithermal gold deposits címmel.

Az előadás meghívója innen letölthető (pdf).

Az előadás helyszíne és időpontja: BBTE, az Ásványtani Tanszék előadóterme, 2010. október 22. (péntek), 13 óra. 

Molnár Ferenc tanár úr a harmadévesek Ércteleptan kurzusa keretében további magyar nyelvű előadásokat is fog tartani október 21-24 időszakban. Ezek szintén nyítottak minden érdeklődő számára, de kérjük emailen előre értesítsen részvételi szándékáról. A kurzus részletes órarendje itt érhető el!

 Dr. Molnár Ferenc, Japán

 


[ kobold blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Mineralogy of Székelyland, Eastern Transylvania, Romania
Submitted by SilyeL on csütörtök, szeptember 9, 2010 - 17:30 | |

Egyszer volt, hol nem volt. Volt egy elképzelés arról, hogy Herbich Ferenc 1878-ban megjelent A Székelyföld földtani és őslénytani leírását újra meg kellene írni. Sok szerzővel, szakértőkkel, modern stílusban és naprakész adatokra támaszkodva. Természetesen az ötlet atyja, Wanek Ferenc, mindezt aprólékosan kidolgozta. Megvoltak a fejezetek és alfejezetek címei és a szerzők nevei minden alfejezethez külön. Sajnos különböző okokból, az egészből csak egy Földtani Közlöny sorozat lett, az is elég hamar hamvába halt.

Mindez akkor jutott eszembe, amikor a Szakáll Sándor és Kristály Ferenc (szerk.), 2010. Mineralogy of Székelyland, Eastern Transylvania, Romania. Tipographic Printing House, 321 pp, Csíkszereda, könyvet nemrég a kezembe vettem. A kiadvány igencsak tetszetős, jól szerkesztett és jó minőségű fényképekkel bőven teletűzdelt. És rögtön egy másik, igen fontos tény: angol nyelven íródott.

A bevezető részben a szokásos köszönetnyilvánítások mellett helyett kapott egy rövid, tömör és lényegretörő bemutató Székelyföldről, illetve egy szintén lényegretörő összefoglaló a földtani és ásványtani kutatástörténetről, a fontosabb személyiségek portréjával. Éppen annyi, néha talán egy picit több is, mint amennyit egy külhoni olvasó is élvezhet, és pont annyi, amennyit ajánlott ismernie egy, a magyar szakcikkeket nyelvismeret híján nem böngésző földtanásznak is.

A bevezetőt  részt követi a könyv első része: Általános ásványtani és földtani rész. Igencsak jó ötlet volt hét tanulmányból felépíteni ezt a nagy fejezetet. Hiszen így az olvasó kap egy általános áttekintést a tárgyalt térség földtanáról, egy kicsit részletesebb információkat az úgynevezett kristályos-mezozoós és a neogén vulkáni övekről, a híres Ditrói Alkáli Masszívumról stb.

A második részben kapott helyett a székelyföldről ismert ásványok leltára, rendszertani sorrendbe, valamint minden egyes ásvány térségenként egységes szerkesztői elvek szerint leírva, gazdagon illusztrálva. Ugyanakkor nem mellékes tény, hogy a szerzők nem csak irodalmi adatokra, vagy múzeumi példányokra támaszkodtak ezen rész összeállításakor. Mint aktív ásványkutatók, saját gyűjtésükből származó példányok, naprakész és új ásványtani adatok is hozzájárulnak a székelyföldi ásványtani leltár meglehetős gazdagságához, lásd. például a Carbonatecyanotrichite említését Balánbányáról.

Igen hasznosnak bizonyult a könyv végén a leírt ásvány mutatója, illetve az azt követő helységnévmutató. Ez utóbbi román és magyar nyelven is tartalmazza a helységneveket.

Az apróbb, néha egy picit bosszantó, dolgokat, például egyes nehezen olvasható ábrák, könnyen feledésbe merülnek e kellemes kiadvány lapozgatása után. Külön öröm, hogy Székelyföldnek így van már egy szép és alaposan dokumentált, mellesleg angol nyelven írt ásványtani bemutatója, melyet nemcsak a diákok vagy a szakmabeliek, hanem bárki érdeklődéssel forgathat majd.

Feladták ezúttal a leckét, nekünk, őslénytanászoknak!


[ SilyeL blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Földtan.lap.hu szemle